Vajon mikor bukkan fel az első laposföld-hívő politikus?
flatearth.width-704_(1).jpg

Vajon mikor bukkan fel az első laposföld-hívő politikus?

  • Hraskó Gábor
  • 2017. december 6.

Hamis dilemma

Jó páran tudják rólam, hogy mindenféle őrültséggel szívesen foglalkozom, de azért azt tanácsolták, hogy ezt már tényleg hagyjam annyiban.

Alig egy hónapja tartották meg az észak-karolinai Raleigh városában az idei Nemzetközi Laposföld Konferenciát. Sokan élcelődtek, hogy nyilván az egész glóbuszról érkeztek a résztvevők. A hívők viszont értékelték a nagy sajtóvisszhangot, talán azon az alapon, hogy az is hatalmas siker, ha ennyien röhögnek rajtuk.

Jó páran tudják rólam, hogy mindenféle őrültséggel szívesen foglalkozom, de azért azt tanácsolták, hogy ezt már tényleg hagyjam annyiban. Végül is – eltérően az oltásellenességtől vagy az evolúciótagadástól – egyelőre nem tűnik reális veszélynek egy fanatikus laposföld-hívő politikus felbukkanása és károkozása.

Azonban épp rendkívüli végletessége és kis elfogadottsága miatt a laposföld-hit nagyon jó eszköz lehet az összeesküvés-elméletek, gondolkodási hibák, hiedelmek és az áltudományok bemutatására. Használhatom erre persze az alig kevésbé valószínűtlen homeopátiát is, de vélhetően azonnal elvesztem hallgatóságom egy részének türelmét – azokét, akik épp beszedték a homeopátiás pirulájukat, és szentül hiszik, hogy attól lettek jobban. A lapos földes példák viszont várhatóan nem ütköznek érzelmi ellenállásba, miközben be tudom mutatni ugyanazokat a kognitív, szociális és társadalmi jelenségeket, amelyek más hiedelmeket is táplálnak, fenntartanak.

Sokféleképpen megfoghatjuk a dolgot, én ma négy szempontot említek: naiv tudományos kísérletezés, széttartó gondolkodás, a tények tagadása, és végül – ha már semmi sem működik – az összeesküvés-elmélet.

Első csapda: szép dolog, ha a középiskolában figyeltél a fizikaórán, remélhetőleg megtanították neked, hogy ideális körülmények között hogyan működnek a fizika törvényei.

De ehhez képest egy valódi kísérlet maga a rémálom!

A múlt év nyarán izgatottan kezdem el figyelni egy laposföld-hívő kezdeményezést. A Balaton felszínének laposságát, illetve görbültségét kívánták megvizsgálni egy lézer segítségével. Az ötlet egyszerű: a tó északi partján, Balatonfürednél egy méter magasan rögzítették a lézert, és fényét vízszintesen a másik part irányába fordították. Ha a Föld lapos, a fénysugárnak a déli parton levő épületeket egyméteres magasságban kell elérnie. Ha viszont gömbölyű, akkor a Föld mintegy lefele fordul a fénysugártól, amely a pontos távolságtól függően az épületek felsőbb részét világítja meg, vagy elsuhan felettük.

false

Valójában azonban egy ilyen kísérletet precízen elvégezni igencsak bonyolult. Nem is sikerült egyértelműen értelmezhető eredményt felmutatniuk a balatoni próbálkozóknak. Nagyon sokféle probléma felmerül, de talán a leglényegesebb, hogy a fény nem egyenesen halad a légkörben. Általános légköri viszonyok fennállása esetén – főleg közvetlenül a felszín közelében – a fénynyalábot a levegő lefelé töri meg, „kanyarítja”. Ez azt eredményezi, hogy valamennyire túllátsz a Föld görbületén. Például ezért látjuk pár perccel hamarabb kelni a Napot a horizonton, mielőtt valójában odaér alulról. Ugyancsak ezért emelkedik a síkság fölé a Hortobágyon bandukoló gulya. A felszín fölötti felmelegedett légréteg pont fordítva, felfelé téríti el a fénysugarakat, ezzel egy távoli magas épületet látszólag lesüllyeszthet, akár el is tüntethet a horizont mögött.

Második csapda: ha elég ügyes vagy, akkor az elméleteddel kapcsolatos sok megfigyelt eseményre ki tudsz találni egy-egy szabályt. Az egy dolog, ha ezek a kiötlött szabályok ellentmondanak az ismert fizikai ismereteknek. De ha egymásnak is ellentmondanak, akkor aztán tényleg cseszheted.

Azt gondolod, hogy egyetlen dolgot változtatsz, a Föld alakját. Csakhogy ez szinte mindent magával ránt. Hogyan magyarázod a nappalok és éjszakák változását, a Nap mozgását? Hát a Holdét, a holdfázisokat, a hold- és napfogyatkozásokat? Az évszakok változását? A csillagos égbolt mozgását, vagy azt, hogy az északi féltekén más csillagokat látunk, mint a délin? Kiderül, hogy a gravitáció sem működhet úgy, ahogy ismerjük, de még az országok, kontinensek sem olyanok és akkorák, mint ahogy azokat a mai könyvekben láthatjuk.

A laposföld-hívők a kérdésekre mind próbálnak valamiféle hevenyészett választ adni. Ezek azonban nem csak hogy nem magyarázzák helyesen a mindennapi tapasztalatainkat, de még egymásnak is ellentmondanak. Ha az egyik igaz, a másik nem lehet az. Ha sikerül valamelyest helyrebillenteni a Nap mozgását, akkor felborulnak a Hold fázisai. Ha azt magyarázod meg, akkor a csillagok kezdenek rendetlen táncba. Ezernyi bizonyítatlan, karosszékben kiötlött hipotézis.

A világ újramagyarázásának kísérlete valójában elképesztő módon csökkentené ismereteinket.

Harmadik csapda: lassan eljutsz odáig, hogy képtelen vagy beleilleszteni a megfigyeléseket az elméleted kusza felépítményébe.

Nincs más hátra – tagadni kell a tényeket!

Hiába bármilyen ötletesség, a jelenségek zöme megmagyarázhatatlan marad. Ezeket tagadni kell. Nincs a Föld forgása okozta Coriolis-hatás, ami alakítja a nagy légköri ciklonokat, meghatározza a tornádók eltérő forgási irányát, amelyet figyelembe kell venni a hadászatban a nagyobb távolságra való célzásnál vagy akár az űrhajók felbocsátásánál. Ja, persze űrhajózás sincsen, és ezért mesterséges műholdak sem. Akkor persze műholdas tévé sincs. Nincs lemeztektonika, kontinensvándorlás, a geológia nincs úgy, ahogy azt tanultuk. Ennek megfelelően borul az evolúció. Ha valaki nem realizálta volna, annak elárulom, hogy persze soha senki nem érte el a Déli-sarkot, azon egyszerű oknál fogva, hogy az nincs is. Az a földkorong széle, amit a tengervíz lefolyását gátló magas jégfal övez. Szegény Amundsen és Scott!

Negyedik csapda: zárd magad egy fanatikus közösségbe, amelynek tagjai az igazság őrzői. Azon kívül mindenki vagy az összeesküvés részese, vagy szerencsétlen megvezetett balek.

Az egésznek persze az a magyarázata, hogy egy kis elit csapat az egész világot megtéveszti már legalább ezer éve. Ők manipulálják a GPS-es helymeghatározást, a repülők navigációs berendezéseit, hogy úgy tűnjön, egy gömb alakú Földön élünk. Ők gyártják a hamis űrhajós és műholdas fotókat, filmeket és híreket. A titkot őrző csapat a NASA támogatásával őrzi a Föld peremén húzódó jégfalat, a katonák nem engednek senkit a falon túl.

false

Aki valaha is belelátott egy-egy laposföld-hívő közösségbe, az megtapasztalhatja az elképesztő fanatikusságot, ami gyakran – de nem szükségszerűen – a keresztény vallási tanok szó szerinti értelmezésével párosul. Nincs elképzelésem arról, hogy a népesség mekkora hányada hisz ebben az elméletben. Valószínűleg többen vannak, mint elsőre gondoljuk. A napokban külföldi ismerőseimmel cseteltem erről a témáról, és az egyikük megdöbbenten írta, hogy amikor a cégénél nevetgetett ezen, először egy közvetlen munkatársa, majd a főnöke is bevallotta, hogy ő is laposföld-hívő. Szóval csak óvatosan kacarásszunk!

Mindez tényleg egy extrém példa, de a mechanizmusok hasonlóak az örökmozgó-feltalálók közösségében, a homeopaták, a reikihívők, a pszíkutatók és asztrológusok között is. Majdnem minden alternatív orvoslásról szóló előadásban szóba kerül a kvantumelmélet, a rezgések, frekvenciák, információelmélet és ezzel kapcsolatos elképesztően laikus magyarázatok. Bonyolult elméletek, tudományos koncepciók naiv félreértése, félremagyarázása. Az örökmozgó- és ingyenenergia-feltalálók semmi mást nem akarnának eltüntetni, csak az energiamegmaradást. Azonban az – csakúgy, ahogy a lapos Föld – egy csomó mindent magával ránt, amit akkor újra kellene magyarázni az új koncepcióban. A parakutatók szerint a CIA bebizonyította, hogy létezik a tisztánlátás (clairvoyance) vagy a tárgyak mentális erővel való mozgatásának (telekinézis) képessége, csak titkolja, és persze ugyanez történik az ufók látogatásairól szóló információkkal is.

Zárjuk az elmélkedést egy kis laposföld-elmélettel kapcsolatos fejtörővel!

Építünk az óceánon egy medencét, amibe vizet teszünk. Az alábbi három ábra közül melyik ábrázolja azt, amit tapasztalni fogunk? A megfejtést a következő cikkben közöljük.

false

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.